Az épületfelmérés szintjei, avagy mire van szüksége az építészeknek.
A felmérésben utazó szolgáltatók, mint például a klasszikus értelemben vett földmérők, vagy lézerszkenneléssel foglalkozó cégek, szolgáltatásuk kereteit általában csak a felmérési adatok szolgáltatásában szokták kijelölni.
Ez dióhéjban annyit jelent, hogy csak azt szolgáltatják, ami a felméréshez használt eszközeikből kijön. Nem végzik el az adatok feldolgozását, vagy praktikusan az adatok információvá alakítását.
De tulajdonképpen szükség van arra, hogy a nyers adatoknál többet adjanak, példaképp egy épületfelmérés esetében? Szükség van egy pontfelhőnél többre, vagy jöhetne direktben tőlük az alaprajz, metszet, homlokzatrajz, esetleg BIM modell?
Mi a FURAY-nél erre a kérdés körre rugalmasan gondolunk. Felmérést végzünk, de tovább léptünk a kizárólagos felmérési tevékenységen, és az adatok feldolgozásával is foglalkozunk, mindezt ezt olyan mértékben, amennyire a megrendelőinknek igényt tartanak. Erről már írtam bővebben egy előző cikkünkben.
Ez a cikk szolgáltatási szintekről fog szólni. Megtudhatod, hogy mi számít szimplán adatnak, és ezeket milyen információkká, közvetlenebb végtermékekké lehet alakítani.
Mielőtt kétségeid támadnának, ez a cikk nem a FURAY szolgáltatásairól szól. A szintek meghatározása azért is lehet hasznos számodra, hogy építészként lásd azt, hogy tulajdonképpen mire lenne szükséged egy épületfelmérési projektben, mint felmérési szolgáltatás.
Ezzel tisztább képed lesz arról, mit várhatsz el egy alvállalkozótól, és hogy milyen felmérési adatok segítségével tudod a legkönnyebben, leg hatékonyabban végezni a munkád.
Az épületfelmérés módszereiről általánosságban
Egy épületfelmérést többféle módszerrel is meg lehet valósítani. Lehet szimplán kézi, mérőszalagos, lézeres távmérős módszert használni, vagy akár okosabb lézeres eszközöket is. Ezek mellett az építészek fordulhatnak geodétákhoz, vagy lézerszkenneléshez külső, belső felmérések esetén.
Ezek a módszerek a leg szélesebb körben elterjedtek, de létezik egy hazánkban még viszonylag keveset alkalmazott módszer is, a fotogrammetria.
A fentebb említett, ismertebb módszerek előnyeit és hátrányait általában ismerik az építészek, kivitelezők, de sokan még nem is hallottak a fotogrammetriáról.
Most jelen cikkben nem megyek bele bővebben a fotogrammetriai épületfelmérés mélységeibe, de ha érdekel részletesebben a módszer egy előző cikkünkben olvashatsz róla, vagy itt megtekintheted az előnyeit a klasszikus eljárásokkal szemben.
Fontos, hogy az alábbiakban meghatározott szintek bizonyos tételei, csak fotogrammtriai felmérés által elérhetők.
Az épületfelmérés adat szintje
Az adat szint az, amikor csak a felmérő műszereinkből származó nyers anyagokat szolgáltatjuk.
Fényképek, és légi felvételek drónos felmérés esetén
Az adat szint leg alapvetőbb terméke a szimpla digitális fényképek. Gondolhatod, ugyan mire megy egy építész tervező sima fényképekkel? Nagyon is sokra!
A földről készült képeket is el lehet úgy készíteni, hogy felbontásuk, vagy beállításuk okán rengeteg információt tartalmazzanak. Ezek segíthetik a későbbi dokumentációs, és tervezési munkákat is.
A drónos légi felvételek esetén, legyen szó fényképekről vagy videókról, ez a hasznosság exponenciálisan nő. Gondoljunk csak bele a bonyolult tetőszerkezetekről készült képekre, vagy építési területek madártávlati képeiről.
Nemrég több cikket is írtam ipari diagnosztikai témában, melyekben láthatod az egyszerű fényképek, óriási hasznosságát.
Jellemző pontok az épület homlokzatán
Ezt a szintet általában a klasszikus földmérők képviselik. Sok építész a homlokzati rajzok pontosabb elkészítéséhez veszi igénybe a geodéták ezen szolgáltatását, viszont lássuk be a szolgáltatott adat mennyiségének tükrében, nem egy kifejezetten költséghatékony szolgáltatás.
A probléma azzal van, hogy a szolgáltatás árának arányában, csak csekély mennyiségű problémáját oldja meg az építészeknek. Egy homlokzatrajz elkészítése esetén tudni fogják a főbb pontok magasságait, viszont azok között még mindig becsülniük kell, továbbá a tető szerkezetről továbbra sem lesz semmiféle adatuk.
Akik műemlék jellegű épületek kapcsán még vesznek igénybe földmérői segítséget, vagy vettek már igénybe és nem tudnak alternatívát, azok mindenképp olvassanak tovább, mert manapság sokkal költséghatékonyabb megoldások léteznek már.
Pontfelhő az épület külső szerkezetéről
Egy olyan adat szint a pontfelhő, amit egyszerre szeretnek és utálnak is az építészek.
Miért szeretik?
Hatalmas az információ tartalma, és nagyon pontos és részletes homlokzatrajzokat lehet készíteni belőlük.
Miért utálják?
Sokak számára nehézséget okoz a használatuk, viszont emiatt egy szó sem érheti őket. Általában a tervező szoftverek nem kezezik valami jól a pontfelhőket és ezáltal használhatatlanul lelassul a tervező program. Emellett, ha az építészek nem közvetlenül akarják felhasználni a pontfelhőt , nincs szoftveres megoldásuk azok, csak olvasására.
További probléma, hogy a pontfelhők szolgáltatói annyira csak a nyers adatok eladására törekszenek, hogy arra sem veszik a fáradságot, hogy optimalizálják, csökkentsék a pontfelhőik pontsűrűségét, ami legalább a teljesítmény problémákat megoldaná.
Ezen szint esetében fontos elválasztani a lézerszkenneres és a fotogrammetriai felmérési módszert, mivel mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya.
A lézerszkennelés még ma is a legpontosabb eljárás a pontfelhők előállítására, de hátránya hogy igen drága a szolgáltatás, és általában lézerszkennerrel nem lehet adatot szolgáltatni az épületek tetőszerkezetéről (hacsak nem létesítenek állást a tetőn a szkennelést végzők, ami nem minden tetőszerkezet esetén lehetséges)
A fotogrammetriai eljárás már lassan eléri a lézerszkennelések pontosságát és sűrűségét is. Bizonyos esetekben jobban is teljesít a fotogrammetria a lézerszkennereknél, de az ilyen eredmények elérése igen nagy szakértelmet kíván.
Nagy előnye a fotogrammetriai eljárásnak, hogy a drónos felmérés jóvoltából a tetőszerkezetek szkennelése ugyan olyan egyszerű, mint a homlokzatoké, továbbá nagyon gyors eljárás. Egy régebbi facebook post-ban írtam arról, hogy egy épület külső pontfelhőjének előállítását néhány óra terepi munkával, és néhány óra irodai munkával teljesítettük.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a fotogrammetriai pontfelhők adat szinten remekül skálázhatók. Egyszerűsíthetők, vagy akár könnyű szerrel 3D modellekké alakíthatók.
Külső-Belső épületfelmérés, teljes épület pontfelhő
Ezen a szinten gyakorlatilag ugyan azt lehetne leírni, mint az előző, külső pontfelhő szinten, viszont a belső tereknél kijönnek további különbségek a lézerszkenner és a fotogrammetriai módszer között.
A belső terek felmérésének egyértelmű királya a lézerszkennelés. Ez nem vitás, hiszen részletes és pontos adathalmazt szolgáltat, valamint remekül tájékozható a külső adatokkal.
A probléma ismét csak az vele, hogy egy külső-belső lézerszkenneres felmérés nagyon költséges tud lenni, és egy ilyen adathalmaz információvá alakítására nem mindenki van felkészülve.
A fotogrammetriai eljárásra belső tereken biztos hogy sokan egyértelmű Nemet mondanának. Viszont 2020-ban a képalkotó rendszerek és a fotogrammetriai szoftverek elérték azt a szintet, hogy a technológiával, pontos belső teres épületfelmérést lehet végezni.
Egy friss esettanulmányunkban pontosan egy olyan projektet mutatunk be, ahol a egy teljes külső-belső épületfelmérést, tisztán fotogrammetriai módszerrel végeztünk el.
Homlokzati ortofotók, tetőszerkezeti ortofotók
Az ortofotók szolgáltatási szintje inkább egy köztes szint az adat és az információ között. Az orotofotók előállítása már célirányos fotogrammetriai feldolgozást kíván, de az ortografikus vetület még továbbra is csak egy adat. Egy nagyon hasznos, és információdús adat, de konkrét adatfeldolgozás még nem történik ezen a szinten.
A méretarányos homlokzati és tetőszerkezeti ortofotók, elképesztően hasznosak az építészek számára, főleg bonyolultabb épületek esetében. A méretarányos ortofotókat, gyakorlatilag csak be kell hívni a tervező szoftverekbe, és vagy átrajzolni, vagy méréseket végezni rajtuk.
Azon dokumentációk esetében, ahol nem szükségesek 3D adatok, remek, költséghatékony megoldás a homlokzatok fotogrammetriai felmérése, és az ortofotók használata.
Az épületfelmérés információs szintje
Az épületfelmérés információs szintje, amikor a felmérési, alapadatok mellett, már bizonyos adatfeldolgozást is végzünk, ezzel létrehozva egy nagyobb értékű, közvetlenebb formában felhasználható terméket.
2D, vonalas homlokzatrajzok
Ezen a szinten az orotofotók elkészítése után meg is rajzoljuk a homlokzati és tetőszerkezeti rajzokat. Itt már konkrét kiértékelése történik az adatoknak. A képi adatokat, információvá, azaz vonalas rajzokká alakítjuk.
Ezeket a homlokzati rajzokat közvetlenül be lehet illeszteni a tervdokumentációkba, és az építészekkel együttműködve, akár előre el lehet helyezni rajtuk méretezéseket, feliratokat, egyéb információkat.
A részletes homlokzatrajzok, műemlék jellegű épületeknél kifejezetten hasznosak és nem utolsó sorban esztétikusak is.
2D vonalas rajzok, mint homlokzat, tetőszerkezeti rajzok, alaprajz és metszeti rajzok.
Ez a szint már komplex külső-belső épületfelmérést kíván meg. Alapvető, hogy belülről is fel kell mérni az adott építményt, mert előállítjuk az alaprajzokat és a metszeti rajzokat is.
Ebben az esetben pontfelhők és ortofotók együttes feldolgozása történik, és a cél egy teljes épület dokumentáció elkészítése.
Természetesen ebben az esetben is elhelyezhetők a rajzokon kiegészítő információk, mint méretezések, feliratok, stb.
Ez a szint nem csak bonyolult, műemlék jellegű épületek esetén lehet kifejezetten hasznos, hanem bármilyen építmény dokumentációja esetén.
Épület 3D modellezése
A 3D modell már egy igen komplex szolgáltatási szint, ahol az építészek által igényelt célszoftverben készítjük el az építmény 3 dimenziós modelljét. A fentebb említett külső-belső épületfelmérésünk után elkészítettük az épület 3D modelljét is, így esettanulmányunkban erről is olvashatsz.
Itt a felmérési adatok együttes használata történik, és a cél az épületfelmérés utáni teljes 3D modell elkészítése, melyet az építészek közvetlenül fel tudnak használni a tervezési munkáikhoz.
Fontos kiemelni, hogy ezen a szinten még történhet egyéb, az épület fontos részleteinek felmérése és egyéb dokumentációkban való átadása. Példaképp egy lapostető esés térképe, vagy egy fotogrammetriai 3D modell a főépítésszel való egyeztetésekhez.
BIM modell
Az épületfelmérés leg komplexebb szintje, amikor az építményről készült 3D modell egyes elemeit feltöltjük BIM kompatibilis adatokkal is.
Ezen a szinten nem csupán műszeres felmérés történik, hanem anyag és szerkezeti vizsgálatok is.
Ehhez a szolgáltatáshoz igen nagy szakértelem és az építészekkel való szoros együttműködés szükséges.
Tehát ezek lennének az általunk ajánlott épületfelmérési szintek. Remélem tudtam neked segíteni, hogy jobban átlásd az épületek felmérésének, és a felmérési adatok szolgáltatásának folyamatát, szintjeit.
Ha az épületfelmérés mellett érdekel a területek felmérése is olvasd el legújabb esettanulmányunk.
Ha inkább látványtervezésről olvasnál, ajánlom cikkünket a Twinmotion legújabb frissítéseiről.
Kövess minket a Facebook oldalunkon, vagy írj bátran email-t.
Egy gondolat “Az épületfelmérés szintjei, avagy mire van szüksége egy építésznek.” bejegyzéshez