A fotorealisztikus és meggyőző látványtervek 7 alapelve.

Nemrég elindítottunk egy cikksorozatot, melyben a látványtervekkel és azok készítésével foglalkozunk. Az első bejegyzésünkkel a témában összefoglaltuk azt, hogy mi milyen koncepció alapján állunk neki egy vizualizáció elkészítésének, és megválaszoltuk a kérdést, hogy miért fontos egy látványtervben a hangulat és az atmoszféra.

Ehhez kapcsolódva, most megmutatjuk azokat az alapelveket, melyek alkalmazásával olyan látványtervet készíthetünk, amely egyben:

• fotó realisztikus
• hangulatos és atmoszférikus
• értékes és meggyőző

De mielőtt belevágnánk, mindenképp ajánlom, hogy olvasd el az előző, alapozó cikkünket a témában, mert a következő elvek leginkább úgy fognak értelmet nyerni (olvasási idő 2 perc)

A fotorealisztikusság önmagában nem tesz értékessé egy látványtervet

Legalábbis ezt állítottuk az előző cikkünkben.

De miért van ez így, egyáltalán mitől lesz értékes egy látványterv?

Az hogy kinek mi az érték az egy szubjektív dolog, viszont egy vizualizáció értékét meg tudjuk határozni objektíven is, ha szemügyre vesszük annak célját. Egy látványterv akkor éri el a célját, ha meggyőző, azaz be tudja teljesíteni azt a célt, hogy „eladjon” egy koncepciót az építtetőknek, beruházóknak.

Tehát a cél a meggyőzés, és az értéket ebben az esetben az képviseli, hogy mennyire meggyőző a vizualizációnk. Észre kell vennünk azt is, hogy egy látványterv akkor lesz igazán meggyőző, ha hihető a tartalma, tehát nem csak grafikai szempontból mutatja a valóságot, hanem tartalmában is.

A meggyőző látványtervek készítésének alapelvei

Tehát milyen alapelveket kell alkalmazzunk, hogy elérjük azt a bizonyos hatást?

A következőkben ezekről írunk nektek, de előtte néhány fontos dolgot még meg kell jegyezzünk:

• Mindig legyen előttünk, hogy óriási különbség van egy külső és egy belső látványterv között. A következő cikkeink a témában külön-külön foglalkoznak a két látványterv típussal, de már most érdemes az alapelvek szempontjából is szétválasztani őket.
• A következőkben nem csak azt határozzuk meg, hogy milyen alapelvek mentén lesz meggyőző a látványtervünk, hanem azt is hogy mit ne csináljunk. Igen sok remek eszköz áll a rendelkezésünkre ahhoz létrehozzunk egy meggyőző látványtervet, viszont ezekkel igen könnyen pont az ellenkezőjét is el tudjuk érni a célunknak. Fontos ezeket is kiemelni.

Semmi sem tökéletes

Ez a kissé közhelyes megállapítás az egyik legfontosabb elv. A tökéletesség szinte minden esetben ellenünk dolgozik a látványtervezésben. Minél tökéletesebb, letisztultabb egy vizualizáció annál kevésbé hihető az emberi szem számára, hiszen már megszoktuk, hogy a valóság nem erről szól.

De mit jelent ez gyakorlatban:

A felületek általában „piszkosak” és tökéletlenek.

Igyekezzünk a vizualizációs szoftverünk adta lehetőségekkel élni annak érdekében, hogy a felületeinken kialakítsunk néhány hibát, egyenetlenséget. Ez ténylegesen hihetőbbé tesz egy látványt az emberi szemnek, mert ha most körülnézünk magunk körül nem egy foltot, vagy hullámot láthatunk a tapétákon, falfestéseken, egyéb felületeken.

• Használjunk „matricákat”. Több látványtervező szoftverben, példaképp a Twinmotion -ben is vannak úgynevezett matricák (decals), melyeket ügyesen alkalmazva elérhetjük a fentebbi hatás. De vigyázzunk, hogy túlzásba se vigyük a használatukat.
• Használjuk megfelelő mértékben a felületekhez tartozó csatornákat. Ilyen például a megfelelő „Bump” (felületi redősség, hullámosság) és a tükröződés. Ezekkel kapcsolatban az a feladatunk hogy megtaláljuk az arany középutat. Ha valami abszolút sima és semmi egyenlőtlenség nincs a felületén, az ugyan úgy nem hihető, mint egy felület ami túlzottan durva, és ez az árnyékolásán is látszik. Hasonlóan a túlzott tükröződések is csak rontanak a helyzeten. Használjuk ezeket okosan.

Geometriai tökéletlenség

A felületek mellett a teret betöltő elemek geometriájának, alakjának, valamint elhelyezésüknek is nagy hatása van arra, hogy látványtervünk mennyire hihető.

• Használjunk részletes és izgalmas geometriájú modelleket, és igyekezzünk változatosságot vinni a geometriákba. Jó példa erre a bútorok ívei és apró részletei, valamint a használati tárgyak, mint párnák, vagy poharak részletessége. Viszont egy külső látványtervnél a növényzet modelljeinek minőségei is ebbe a kategóriába tartozik, vagy például az is, hogy egy tetőszerkezeten milyen részletességgel valósítottunk meg olyan alelemeket, mint egy hófogó.
• Továbbá igyekezzünk úgy elhelyezni az elemeket, hogy azok ne alkossanak egy tökéletes sort, vagy elrendezést. forgassuk el picit a székeket, és toljuk el őket más-más irányokba, helyezzük el a tárgyakat természetesen.

Töltsük meg élettel a teret

Egy laikus számára csak akkor lesz hihető egy tér, ha egy általános életképet mutat, és ennek megfelelően van berendezve. Mint láthattuk egyik eleme a tökéletlenség, a másik pedig, hogy úgy rendezzük be a teret, mintha ott valaki épp a jelenben élne.

Ez azért fontos, mert egy teljesen letisztult, mindenféle használati tárgyaktól mentes látvány, csak nagyon csekély mértékben kommunikál hangulatot (maximum a színekkel és fényekkel), melyek nem váltanak ki érzelmeket, nem katalizálnak gondolatokat.

• Mindennap használati tárgyakat is helyezzünk el a modellen. Fontos megjegyezni, hogy itt is igen könnyű túlzásba esni. Hallgassunk a szépérzékünkre, és ne essünk át a ló túloldalára. Az ilyen tárgyak alkalmazása látványterveken, remekül tudnak hatni a szemlélőkre, de igen könnyű velük az ellentétes hatást is elérni, lásd következő pont.
• Hihető tárgyakat használjuk. Kerüljük például egy külső látványterven a méregdrága giccses sportautókat, vagy belső térben, a ritka dizájner bútorokat.

NE használjunk ember modelleket a látványterveinken

Ezt azért tartottam fontosnak kiemelni, mert sokan nincsennek tisztába az ember modellek használatának előnyeivel és hátrányaival.

Nos, a beépített emberi modellek nem tökéletesek még most 2020-ban sem a vizualizációs szoftverekben. Geometriájuk egyszerűségét és mozgásuk gépiességét (animációk esetén) még egy laikus is rögtön kiszúrja, ezáltal a látványunk realisztikussága is drasztikusan csökken.

Igaz, hogy az emberi modellek remek eszközei annak, hogy az előző pontban tárgyalt érzéseket kiváltsuk, viszont mint írtam nagyon hamar alá tudják ásni a vizualizációnk realisztikusságát.

Mit tehetünk?

• Ha egy mód van rá inkább tárgyakkal operáljunk és ne használjuk őket, viszont ha mégis szükségesek, akkor inkább készítsük el a látványt nélkülük és valódi emberekről készült képeket Photoshop-oljunk a kész vizualizációkra.
• A beépítetteket is használhatjuk, de kísérletezzünk velük sokat. Ha túl egyértelművé teszik a gépi grafikát, akkor jobb inkább csak tárgyakat használni.

Napszakok és fények

A fények egyértelműen hatással vannak a beállításaink hangulatára. Képzeljünk csak el egy napfényes kora délutánt, egy naplementét, vagy egy borongós, esős délutánt. Ezek mind remek eszközei a hangulatteremtésnek, viszont van néhány szabály, amit érdemes szemügyre vennünk.

• Az éjszakai, vagy naplementés vizualizációk nagyon mutatósak, és fény hiányában könnyebb őket realisztikussá tenni, viszont önmagukban ne használjuk őket. Ha van egy éjszakai, vagy naplementés beállításunk, ahhoz mindig tartozzon egy nappali, fényben gazdag változat is. A látványterveken az épületek és azok részei a legfontosabbak, és éjszakai, vagy fényben hiányos beállításokban ezeket nem tudjuk megfelelően megmutatni.
• Az alacsony napállású, reggeli megvilágítás tud nagyon megnyerő lenni, viszont könnyen kiégetheti a kép nagy részét az erős fény. Vigyázzunk az ilyen beállításokkal, mert egy kiégett, túlnyomó többségben fehér látvány, legalább olyan rossz, mint egy sötét, semmitmondó esti.
• Végül, a természetes fények a leg hihetőbbek. Nehéz megfogalmazni mitől „természetes” egy digitális fény, de talán attól leginkább, hogy nincs benne semmi különleges. Nincs színe (fehér), nem túl erős, és nem túl gyenge. Nem égeti ki a felületeket, de éppen eléggé megvilágítja őket. Nézzünk szét, nézzünk valódi fényképeket a neten és ennek megfelelően, természetes fényre törekedjünk.

Kamera effektek

A valóságról készült fényképek is egy bizonyos szinten digitálisak. Egy géppel készítjük őket, és digitálisan tároljuk őket. Ez azért fontos, mert a látványterveknek nem kell feltétlenül az emberi szemnek megszokott látványra támaszkodnia, hanem különböző fényképező lencsék által nyújtott látványokat is alkalmazhatunk.

• A Field of View (FOV), az optika látószögének állításával, nagyon „menő” beállításokat tudunk készíteni, viszont ismét nagoyn óvatosnak kell lennünk, mert hamar lerontja a látványunk realisztikusságát a túlhasználata. A halszem optikák mint írtam menők, látványosak, de használatuk csak bizonyos szituációkban előnyösek, például, belső teres, közeli renderek.
• Lense flare azaz becsillanás, lencse csillogás jelensége akkor áll elő, ha a nap közvetlenül szembe van a látványunk nézőpontjával. Nagyon meggyőzők és látványosak, viszont alkalmazásuk újfent igen szituációs.
• A Depth of Field, avagy mélységélesség által a kép csak bizonyos részei lesznek élesek és a közeli, vagy távoli részletek elmosódnak. Nagyon sokat tud dobni a képek realisztikusságán, viszont használjuk okosan, mert sok részlet elmosása, elveheti az egész vizualizációnk értelmét. Belső teres közelik, vagy elmosott, messzi horizontú külső renderknél nagyon jól alkalmazható.

Atmoszférikus effektek

Az atmoszférikus effektek olyan látványelemek, melyek a beállításon lévő atmoszférát részben, vagy teljesen megváltoztatják. Ilyen például a köd, füst, eső, hó, stb. Különleges vizualizációkat készíthetünk ezek által, de érdemes az alábbi tanácsokat számításba venni.

• A köd, vagy füst, gőz felhőcskék fantasztikusan tudnak kinézni látványterveken, viszont igen hamar giccsessé és ezáltal gépivé tud válni tőle egy látványterv. Használjuk őket, de óvatosan, leginkább vízfelületek fölött, vagy eső utáni beállításokban.
• A particle system-ek, avagy szemcse rendszerek elő tudnak állítani bizonyos időjárási elemeket, mint az esőcseppek, vagy a hópelyhek. Az ilyen időjárási effektek szimulálása realisztikusan igen nehéz. Bármilyen jó munkát végez is ebben a vizualizációs szoftver amit használunk, minden esetben nagy az esélye hogy gép által generált látványt kölcsönöz majd a látványtervünknek. Használjuk őket, de csak mellékes, extra látványoknak.

Összefoglalás

Tehát összefoglalva, egy látványterv célja, hogy meggyőző legyen, eladjon egy koncepciót és ezt a realisztikusság és a megfelelő, érzelmeket katalizáló hangulat ötvözésével éri el.

Ahhoz hogy ilyen látványterveket készítsünk kövessük a következő elveket:

• Törekedjünk az igényes tökéletlenségre, a felületek és geometriák egyedivé tételével, részletes, minőségi, hihető modellek használatával, és azok természetes elhelyezésével. Ne vigyük túlzásba a felületek tükröződését és hullámosságát, durvaságát se.
• Töltsük meg élettel a teret, de ezt ne emberek modelljeinek használatával tegyük, hanem hihető, mindennapi tárgyak igényes és visszafogott elhelyezésével. Ha embereket használunk, inkább photosho-poljuk őket.
• Törekedjünk a nappali, természetes fényű beállításokra, és csökkentett láthatóságú, késő délutáni, esti, vagy túlexponált reggeli látványokat csak kiegészítésnek használjunk.
• A kamera effektek rengeteget tudnak segíteni, de óvatosan használjuk őket. Általánosságban az alacsonyabb látószögek a valósághűbbek. A külső látványterveken a becsillanás nagyon jól tud működni, de csak finoman bánjunk vele, ne takarjuk ki vele a kép lényegi részét. A mélységélesség által messzi háttereket mossunk el vagy közeli rendereken óvatosan a teljes hátteret.
• Az atmoszférikus effektek, mint a köd és az eső remek hangulatteremtők, de nagyon hamar elárulják a látványtervünk gépi mivoltát, így csak kiegészítő, mellékes látványok létrehozására használjuk.

Köszönöm, hogy itt voltál és elolvastad a cikket!

Ha tetszett látogass el Facebook oldalunkra, ahol további értékes anyagokat találsz.

Hamarosan jövünk a következő cikkünkel, melyben az EPIC Twinmotion használatának alapjait tekintjük át!